Paellát a legenda szerint a Valencia melletti Abufera-tó környékén főzték először, angolnából, csigából és zöldbabból. Tehát alapvetően nem andalúz étel, de nem tudtuk kihagyni. És mi inkább egy tengeri változatot csináltunk belőle.
A paellát egy fedő nélküli, széles, lapos, kétfülű serpenyőben készítik, és konkrétan magát az edényt hívják paellának (máshol paellerának) – az étel tulajdonképpen innen kapta a nevét. Az edény meg onnan, hogy patellának hívták régen azt a tálat, amelyre elhelyezték az áldozatot az isteneknek. Naná, hogy nekünk is kellett egy, egyszerűen muszáj volt! Első nekifutásra kicsit nehézkesnek tűnt a dolog, de másodikra rettentő egyszerűnek: innen megrendeltük, másnap bekopogott az ajtón. Én már akkor vigyorogtam.
A mi paellánkat nem egy konkrét receptből készítettük, csippentettünk innen is, onnan is egy kis infót – így tudnám a végeredményt összefoglalni:
Először is készítettünk egy sofritót, ami egy íz-alap: 2 fej finomra vágott vöröshagymát megsózunk, és olívaolajon, alacsony hőfokon üvegesre pároljuk. Hozzáadunk egy fej zúzott fokhagymát és lassan dinszteljük tovább együtt. Ha a fokhagyma is átpárolódott, félrehúzzuk az edényt a tűzről, hozzákeverünk egy teáskanál pirospaprikát, majd rádobunk fél kiló hámozott, kockákra vágott paradicsomot. Készre pároljuk, sózzuk, borsozzuk, majd még egyet gyorsan forralunk rajta.
Paella hozzávalók: 2 kg vegyes tengergyümölcs, kb. 1 kiló scampi (12-16 darab), 2 kápia paprika, 1 kg rizs (mi az Ázsia Shop szakértő munkatársaira hallgatva scotti arborio típusú rizst használtunk), halalaplé, friss rozmaring, friss kakukkfű, sáfrány, só és a fenti sofritó
A fenti mennyiségek a 12 személyes paella serpenyőben készült adagra vonatkoznak!
Elkészítése: első körben a tengeri cuccokat megsütjük a serpenyőben, először a vegyes adagot, majd jöhetnek a rákok. Ha kész, mindent félreteszünk. Beleöntjük a serpenyőbe a már korábban elkészített sofritót, majd mehet bele a rizs, kicsit megpirítjuk, majd felöntjük vízzel és a halalaplével. Itt van az a rész, amikor a rizst megfőzzük. Elvileg nem szabad keverni, maximum az edényt mozgatni. És itt tennék akkor egy kis kitérőt, miszerint: igen, a 12 személyes paella serpenyő elfoglalja mind a négy gázrózsát, így a különböző nagyságú fejek, különböző hőfokon melegítik a serpenyőt. Szóval megszegtük ezt a szabályt, a legnagyobb láng fölött muszáj volt néha megkeverni a cuccot, hogy ne kozmáljon oda nagyon. Szóval a rizst főzzük, közben beletesszük a sáfrányt, a rozmaringot és a kakukkfüvet, sózzuk, néha a folyadékot pótoljuk (alapvetően a rizs és a víz aránya 1:2, de a párolgás miatt ennél több is lehet), de nem szabad szétfőzni, maradjon „al dente”. A vége felé belekerül a feldarabolt kápia, majd a kész tengeri herkentyűk, és itt jön el „soccarat” ideje. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy pár percig nagy lángra kapcsoljuk a gázrózsákat (pontosabban a másik hármat is), és így az edény alján karamellizálódik kicsit a rizs. A fenti okok miatt nekünk ez igen könnyen ment. Ezt megelőzően már rátehetjük a megsütött scampikat is, hogy jól átmelegedjenek. Ezután kicsit pihentetjük és már kész is. Citromot, szalvétát mindenképp javaslunk a fogyasztásához.
Következő post: Cordero con granadas (gránátalmás bárány), mazsolás kuszkusz
