A sütőtökös, spenótos, kecskesajtos pite receptjét most
átugorjuk, de jön majd az is hamarosan. Magáról a pulykáról annyit, hogy a
Fővám téri csarnokban viszonylag könnyen beszerezhető ebben az időszakban,
bébipulyka névre hallgat, és érdemes gurulóskocsival érkezni a bevásárlására. Mint
kiderült, ez volt a legnagyobb pulyka a hálaadási pályafutásunk során (8,8
kilós volt), mert eddig nem futottunk bele olyanba, hogy nem fér bele a sütőbe –
pedig ez korábban sem mindig előre látható. Viszont idén össze kellett kötözni
a lábait, így sikerült betuszkolni.
A töltelék: négy doboz gesztenyepüré (ebből kettő teljesen
natúr, ízesítetlen, kettő pedig rendes gesztenyepüré - receptek teljesen natúrt írnak általában, de nekem bejön a kicsit édeskés ízhatás. Illetve első évben még megpróbálkoztam a rendes gesztenye vásárlással és elkészítéssel, de a megpucolása olyan durva meló, hogy az volt az első és utolsó alkalom), egy csomag bacon, egy
csokor petrezselyem, egy tojás, egy kisebb csomag vaj megolvasztva, kb. 20 dkg
zsemlemorzsa, só, bors, és egy löket juharszirupot is hozzá szoktunk adni. Először a bacont megpirítjuk, majd az összes többi
dologgal együtt összekeverjük. Én a kisült zsírt is hozzáöntöm (amerikai receptek rendszerint kiöntik), nehogymárne.
A pulyka: első körben megkurtítjuk a nyakát, általában túl
hosszúra hagyják, ha eszünkbe jut a helyszínen, ezt csinálja inkább a hentes,
mert elég macerás, de miközben a húsbárddal csapkodjuk, gondoljunk arra, hogy milyen
jó, hogy a feje nincs rajta… Természetesen aztán alaposan megmossuk, a maradék
tollakat kiszedjük – ez is elég macerás, a szemöldökcsipesz sem igazán alkalmas
rá. Idén volt egy olyan tervünk, hogy egy nappal előbb bepácoljuk (citromos,
fűszeres vízbe javasolják), de egyszerűen semmibe nem fért bele, amiben aztán a
hűtőbe/erkélyre tehettük volna. Ez tehát elmaradt, de mivel eddig sem volt sose
pácolva, nem volt jelentősége.
Szóval, a pulyka előkészítve, töltelék belerakva, ekkor
kicsit megolvasztunk vajat, összekeverjük kifacsart citromlével, és miután
sóztuk, borsoztuk a madarat, alaposan bekenjük a vajas-citromos cuccal. Plusz egy
csomó vajat kenünk a bőr és a hús közé is. Ezt nagyon óvatosan kell megtolni,
hogy a bőr nehogy elszakadjon. Sütőt közben bekapcsoljuk, kb. 200 fokkal
indulunk. A tepsi aljába sárgarépából, zellerből, esetleg fehérrépából rácsot
építünk, egy kis húslevest öntünk bele, és ráhelyezzük a madarat. Teljesen
befedjük alufóliával. A teljes projekthez készüljünk a biztonság kedvéért egy
teljes tekerccsel, mert idén például mind felhasználtuk a sütés során.
Pulyka becsomagolva, mehet a sütőbe. Úgy tervezzük a napot,
hogy kb. 8 órán keresztül fog sülni, és kb. félóránként dolog van vele. Azért,
hogy ne száradjon ki a hús, 30 percenként ki kell emelni a sütőből, saját
levével meglocsolni, és egy kevés húslevesből, vajból (sok) és citromléből
készített keverékkel alaposan bekenni minden alkalommal. A sütés az első
félórában magas hőfokon megy (200), utána alacsony (150), kb. 5 órán keresztül
teljesen becsomagolva. Ezután lekerül a fólia egy része, a kritikus helyeken
(mellrész, combok) viszont rajtahagyjuk, hogy ne égjenek el. Hőfokot is kicsit
emelhetjük, de max. 180 fokra. Locsolás továbbra is félóránként - ezt nem írom le többször, végig ez van.
Érdemes beszerezni egy húshőmérőt, amit a részleges
fóliaeltávolítás után már be is üzemelhetünk, a comb tövébe, a húsos részbe
kell beleszúrni. 80 foknál van elvileg kész a pulyka. Teljesen a fóliát akkor távolítjuk
el, amikor már 75 fok fölött jár a hőmérséklete, esztétikai sütés, pirosra sült
bőr. A szaftot alul néha ellenőrizzük, de általában nem szükséges pótolni.
Tálalás előtt 20-30 percig pihenjen a madár.
Áfonyaszósz: nem olcsó mulatság, de egy fél kilót azért
legalább kell venni egy ekkora madárhoz. Lehetőleg frisset. A Fehérvári úti
csarnokban az elsőn, középtájon van egy hely, ahol mindig lehet kapni. Kell még hozzá áfonyadzsúz
(kb. egy liter), barnacukor, kis fahéj, kis alkohol (most fehérbor volt kéznél),
kis bors. Az egészet lekváros állagúra összefőzzük.
Idén püré volt a köret, kb. két kiló krumpliból készült. Ezt
nem részletezem, tej, vaj, só került bele.
A pulyka 8 kiló környékén 15 főre bőven elegendő. A combrészeknél van egy kis harc, de a melle akkora, hogy az elkövetkezendő napokban minden betérő pulykásszendvicset kap - és ez még mindig tart. A szendvics bármilyen lehet, én a majonézes, paradicsomos, salátás verziót preferálom.
